A fényképezés és a fényképezőgép rövid története

A fényképészet viszonylag rövid története során hosszú utat járt be. Közel 200 év alatt a fényképezőgép egy egyszerű dobozból, amely homályos fényképeket készített, a mai DSLR fényképezőgépekben és okostelefonokban található csúcstechnológiás miniszámítógépekig fejlődött.

Az első fényképezőgépek

A fényképezés alapkoncepciója körülbelül az i. e. 5. század óta létezik, de a művészet csak akkor született meg, amikor egy iraki tudós a 11. században kifejlesztett egy úgynevezett camera obscurát. A kamera még ekkor sem rögzítette a képeket, hanem egyszerűen csak egy másik felületre vetítette azokat. A képek is fejjel lefelé voltak, bár le lehetett őket követni, hogy pontos rajzokat készítsenek valódi tárgyakról, például épületekről.

Az első camera obscura egy sátorban lévő lyuklyukat használt, hogy a sátoron kívülről képet vetítsen a sötétített területre. A camera obscura csak a 17. században vált elég kicsivé ahhoz, hogy hordozható legyen. A fény fókuszálására szolgáló egyszerű lencséket is ekkoriban vezették be.

Az első állandó képek

A fényképezés, ahogyan ma ismerjük, az 1830-as évek végén kezdődött Franciaországban. Joseph Nicéphore Niépce egy hordozható camera obscura segítségével egy bitumennel bevont ónlemezt tett ki a fénynek. Ez volt az első olyan rögzített kép, amely nem halványult el gyorsan. Niépce sikere számos más kísérletet is eredményezett, és a fényképezés nagyon gyorsan fejlődött.

A dagerrotípiákat, az emulziós lemezeket és a nedves lemezeket szinte egyidejűleg fejlesztették ki az 1800-as évek közepén és végén. Az egyes emulziótípusok esetében a fotósok különböző vegyszerekkel és technikákkal kísérleteztek. A következőkben a három olyan vegyületet mutatjuk be, amelyek meghatározó szerepet játszottak a modern fényképészet kialakulásában.

Daguerrotípia

Niépce kísérlete Louis Daguerre-rel való együttműködéshez vezetett. Az eredmény a dagerrotípia, a modern film előfutára lett.

A rézlemezt ezüsttel vonták be, és jódgőzzel exponálták, mielőtt fénynek kitették volna.

A lemezen lévő kép létrehozásához a korai dagerrotípiákat akár 15 percig is fénynek kellett kitenni.

A dagerrotípia nagyon népszerű volt, amíg az 1850-es évek végén fel nem váltották az emulziós lemezek.

Emulziós lemezek

Az emulziós lemezek vagy nedves lemezek olcsóbbak voltak, mint a dagerrotípiák, és csak két-három másodperces expozíciós időt igényeltek. Ezáltal sokkal alkalmasabbá váltak portréfotók készítésére, ami akkoriban a fényképezés legelterjedtebb felhasználási területe volt. A polgárháború idején számos fényképet készítettek nedves lemezeken.

Ezek a nedves lemezek a képlemez egyszerű bevonása helyett egy emulziós eljárást, az úgynevezett kollódium-eljárást alkalmazták. Ebben az időben kerültek a fényképezőgépekbe a fókuszálást segítő fúvókák. Az emulziós lemezek két elterjedt típusa az ambrotípia és a tintatípia volt. Az ambrotípiák a dagerrotípiák rézlemeze helyett üveglemezt használtak. A tintatípusok ónlemezt használtak. Bár ezek a lemezek sokkal érzékenyebbek voltak a fényre, gyorsan kellett őket előhívni. A fotósoknak kéznél kellett lenniük vegyszerrel, és sokan olyan kocsikon utaztak, amelyek sötétkamraként is funkcionáltak.

Száraz lemezek

Az 1870-es években a fotográfia újabb hatalmas ugrást tett előre. Richard Maddox egy korábbi találmányát továbbfejlesztve olyan száraz zselatinlemezeket készített, amelyek sebességben és minőségben majdnem egyenértékűek voltak a nedves lemezekkel.

Ezeket a száraz lemezeket tárolni lehetett, nem pedig szükség szerint készíteni. Ez sokkal nagyobb szabadságot biztosított a fotósoknak a fényképezésben. Az eljárás kisebb méretű, kézben tartható fényképezőgépeket is lehetővé tett. Ahogy az expozíciós idő csökkent, kifejlesztették az első mechanikus zárral ellátott fényképezőgépet.

Fényképezőgépek mindenkinek

A fényképezés csak a profik és a nagyon gazdagok számára volt elérhető, amíg George Eastman meg nem alapította a Kodak nevű céget az 1880-as években.

Eastman megalkotta a rugalmas tekercsfilmet, amely nem igényelte a szilárd lemezek állandó cseréjét. Ez lehetővé tette számára, hogy egy olyan önálló dobozos fényképezőgépet fejlesszen ki, amely 100 filmfelvételt tudott tárolni.

A fényképezőgép egyetlen kis objektívvel rendelkezett, amely nem rendelkezett fókuszbeállítással. A fogyasztó fényképezett, majd visszaküldte a fényképezőgépet a gyárba, hogy a filmet előhívják és nyomatokat készítsenek, hasonlóan a modern eldobható fényképezőgépekhez. Ez volt az első olyan fényképezőgép, amely elég olcsó volt ahhoz, hogy az átlagemberek is megengedhessék maguknak. A film még mindig nagy volt a mai 35 mm-es filmhez képest. Csak az 1940-es évek végén vált a 35 mm-es film elég olcsóvá ahhoz, hogy a fogyasztók többsége használhassa.

A háború borzalmai

1930 körül Henri-Cartier Bresson és más fotósok kis 35 mm-es fényképezőgépekkel kezdték megörökíteni az életet, ahogyan az zajlik, nem pedig megrendezett portrékat. Amikor 1939-ben kitört a második világháború, sok fotóriporter átvette ezt a stílust. Az első világháborús katonákról készült beállított portrék átadták helyüket a háborúról és annak következményeiről készült grafikus képeknek. Az olyan képek, mint Joel Rosenthal Felvonva a zászlót Iwo Jimán című fotója, a háború valóságát mutatták be, és segítettek az amerikai népet úgy mozgósítani, mint még soha korábban. A döntő pillanatok megörökítésének ez a stílusa örökre megváltoztatta a fotográfia arculatát.

Az azonnali képek csodája

A Polaroid a 35 mm-es fényképezőgépek népszerűvé válásával egy időben mutatta be a 95-ös modellt. A 95-ös modell egy titkos kémiai eljárást használt, amely a fényképezőgépben lévő filmet kevesebb mint egy perc alatt fejlesztette ki. Ez az új fényképezőgép meglehetősen drága volt, de az azonnali képek újdonsága felkeltette a közönség figyelmét. Az 1960-as évek közepére a Polaroid számos modellel jelentkezett a piacon, és az ára is csökkent, így még többen engedhették meg maguknak.

2008-ban a Polaroid leállította híres instant filmjének gyártását, és magával vitte a titkait is. Számos csoport, mint például a The Impossible Project és a Lomography megpróbálta újraéleszteni az instant filmet, de csak korlátozott sikerrel. 2018-ban még mindig nehéz megismételni azt a minőséget, ami egy Polaroidban megtalálható volt.

Fejlett képvezérlés

Míg a franciák bevezették az állandó képet, a japánok a könnyebb képvezérlést hozták el a fotósok számára.

Az 1950-es években az Asahi (a későbbi Pentax) bemutatta az Asahiflexet, a Nikon pedig a Nikon F fényképezőgépet. Mindkettő tükörreflexes típusú fényképezőgép volt, és a Nikon F lehetővé tette a cserélhető objektívek és egyéb tartozékok használatát.

A következő 30 évben a tükörreflexes fényképezőgépek maradtak a legelterjedtebb fényképezőgépek. Számos fejlesztés történt mind a fényképezőgépek, mind maga a film tekintetében.

Az intelligens fényképezőgépek bevezetése

Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején jelentek meg a kompakt fényképezőgépek, amelyek képesek voltak önállóan képvezérlési döntéseket hozni. Ezek a "point and shoot" fényképezőgépek kiszámították a zársebességet, a rekesznyílást és a fókuszt, így a fotósok szabadon koncentrálhattak a kompozícióra.

Az automata fényképezőgépek rendkívül népszerűvé váltak az alkalmi fotósok körében. A profik és a komoly amatőrök továbbra is inkább maguk végezték a beállításokat, és élvezték a tükörreflexes fényképezőgépekkel elérhető képvezérlést.

A digitális korszak

Az 1980-as és 1990-es években számos gyártó dolgozott olyan fényképezőgépeken, amelyek elektronikusan tárolták a képeket. Ezek közül az első olyan point-and-shoot fényképezőgépek voltak, amelyek film helyett digitális adathordozót használtak. A Kodak 1991-re elkészítette az első olyan digitális fényképezőgépet, amely elég fejlett volt ahhoz, hogy a szakemberek is sikeresen használhassák.

A többi gyártó gyorsan követte őket, és ma a Canon, a Nikon, a Pentax és más gyártók fejlett digitális tükörreflexes fényképezőgépeket (DSLR) kínálnak. Ma már a legegyszerűbb point-and-shoot fényképezőgép is jobb minőségű képeket készít, mint Niépce óntányérja, és az okostelefonok is könnyedén képesek kiváló minőségű nyomtatott fényképet készíteni.